Fűszeres Mákos Guba Torta Mascarpone Krémmel

29 évig utáltam a mákot. Karácsonykor a bejglievés nekem kizárólag a diósban merült ki. Még az sem hatott meg, hogy tele van kalciummal.
Aztán a család kérésére elkezdtem mákos sütiket gyártani, és egyszer azon kaptam magam, hogy már a második szeletet tömöm magamba. Onnantól kezdve mindig keresem az alkalmat a mákevésre! :-)

Fűszeres Mákos Guba Torta mascarpone krémmel

Hozzávalók

250g mák
12kifli felkockázva
zsemlemorzsa
esetleg meggy, párolt alma, szilva, aszalt gyümölcs vagy lekvár tölteléknek
olvasztott vaj


1,5 l zsíros tej
200g cukor (vagy nádcukor)
3-4 evőkanál méz
1 vaníliarúd felhasítva vagy pár csepp jó minőségű vanília kivonat
2 citrom héja (vagy akár narancs)
1 fahéjrúd (+ tettem bele őröltet is pár teáskanállal)
mozsárban kissé összetörve:
pár szem szegfűszeg, ánizs, kardamom
1-2 szem szegfűbors (többet ne, mert túl intenzív lesz az íze)
fél szerecsendió belereszelve
pár csepp rum/ gyümölcslikőr
csipet só
(esetleg 1-3 tojás sárgája)

krémhez:
500g mascarpone
5dl habtejszín
1 vaníliarúd kikapart belseje
1 citrom reszelt héja
4-5 evőkanál cukor (ki milyen édesre akarja)
(Öntet helyett finom habos tetővel is)

A felkockázott kifliket meglocsoltam olvasztott vajjal, és félretettem. A mártáshoz a tejet felforraljuk a hozzávalókkal, majd leszűrjük, és jöhet bele a mák fele. (Ha kissé lehűlt, tehetünk bele tojás sárgáját is).
Egy kb. 24-26cm-es, kivajazott és morzsával hintett tortaformába tesszük rétegenként a kifliket, jól megszórva mindig a maradék mákkal és a szósszal. A lényeg, hogy jó szorosan legyenek a kiflik, és egyik se maradjon mák és tej nélkül. (Lehet beletenni gyümölcsöket is, vagy lekvárt). 170 fokos, előmelegített sütőben fél óráig sütjük.
A krémhez a cukorral felvert habot öntjük a kikevert citromos, vaníliás sajtkrémhez.

Aki még nem ismerné…

Dinner for One

Gyömbéres Limonádé

Így belegondolva nem is ismerek olyan embert, aki ne szeretné a limonádét. Igazi nagy divatja a viktoriánus korban volt, de mostanában mintha újra felfedezték volna, és egyre több kávézóban, étteremben lehet rendelni. :-)

Viszont variálgatni csak pár éve mertük elkezdeni. Mindig a Madách úti Godot-ba jártunk, ha narancsos vagy piros bogyós vicces fantázianevű italokra vágytunk.
Most az egyik kedvencemet, a gyömbérest készítettem a családnak. Igazi vitaminbomba, és immunerősítő a citrom a gyömbérrel.

Ginger Lemonade

Hozzávalók

4citrom
7-8 evőkanál nádcukor (vagy kristálycukor)
4-5 evőkanál méz
1,5 liter víz (plusz a végén lehet még hígítani)
Gyömbér darab (kb. 5-6cm-es)
1 fahéj rúd
3-4 szegfűszeg
kevés kardamom
lehet mentával díszíteni

A citromokat meghámozzuk burgonyahámozóval, és a héj csíkokkal sűrű szirupot főzünk a cukorral, mézzel, a víz felével, a a meghámozott gyömbér darabbal (felét bele is reszelhetjük) fahéjrúddal, és fűszerekkel.
Kihűtjük, leszűrjük, majd jöhet hozzá a citromok kifacsart leve, és a többi víz. A gyömbért ne hagyjuk benne sokáig, mert túl erőteljes lesz az íze.

Angol Puding Kisokos

Amióta berobbantak a médiába az angol főzőműsorok, egyre többen kezdik kapisgálni, hogy a brit puding távolról sem csak az a remegő valami, amit nálunk porból lehet főzni. Sőt, az angolok egyenesen kikérik maguknak, ha viccelődni kezdünk a témában. :-) Náluk rengeteg komoly (vagy komolytalan) puding klub, egyesület, rendezvény született az évszázadok során. Szóval a pudingokról most csak vázlatosan összefoglalom a lényeget. Később úgyis sorra kerül mindegyik.

A legáltalánosabb értelemben mindenféle desszertre használják, ami a főfogás után következik. Régen, külön terítőt szenteltek a pudingok tálalásának. Így tehát, (csakis) brit értelemben a poharas krémdesszert és az almatorta is puding. Mégis van egy bizonyos sütiféle, amit a világon mindenütt az angolokhoz kötnek. Ez a gőzölt piskóta puding (Steamed Sponge Pudding, fönti fotón), aminek a formája és az állaga a kuglóféhoz hasonlít. De tényleg csak hasonlít, mert ez valahogy sokkal puhább és izgalmasabb. Ezt a tűzhelyen gőzölik a pudingformában vagy a speciális gőzölő edényben. A gőzt az alatta bugyogó víz biztosítja, ezért a puding tetejét valamilyen anyaggal le kell kötni, hogy a gőz dolgozni tudjon akár több órán keresztül is.

Az angol humorra jellemező, hogy az egyik legrégebbi menza kedvenc neve, Pöttyös Kuki (Spotted Dick). A leghíresebb mégis a gazdagon fűszerezett, aszalt-kandírozott gyümölcsös Christmas Pudding, amit karácsonykor tálalnak fel, méghozzá konyakkal vagy brandyvel leöntve, és azt meggyújtva. A pudingba ezüstpénzt vagy babszemet rejtenek, amit aki megtalál a szeletében, szerencséje lesz. Majd karácsonykor erről bővebben is mesélek. A legújabb kori kedvenc a 90es évek óta a ragacsos, gyömbéres-datolyás puding, karamell öntettel (Sticky Toffee Pudding, a 4 részes fotón, a jobb felső). És persze még számtalan variációja létezik.

A gőzölt pudingokon kívül azért van még néhány brit desszert, amelyekre még a leginkább használják a puding (Pud’s) kifejezést.



Baked Puddings: A sütőben készült sütik közül magasan az élenjáró kedvenc a Gingerbread Pudding (a 4részes fotón a bal alsó), gyömbéres-szirupos csoda.
Nem szilárd állagúak:Rizspuding (a 4részes képen a jobb alsó), Tápióka puding
Réteges desszertek: Pudingok királynője (habtetős gyümölcsös), Crumble
Bread Puddings: Toast kenyérrel, kaláccsal, piskótával körberakott gyümölcsök, krémek. Summer Pudding (lenti fotón), Apple Charlotte és társai



Bread & Butter Puddings (a 4részes fotón a bal felső): Gyakorlatilag rakott kenyér vagy kalács, vagy franciásan, kalács-felfújt, szósszal, gyümölccsel akár.

Nem édes pudingok: Eredetileg az édes pudingok is sósak voltak, sőt az állatok húsából, belsőségeiből készültek. Ma már csak a Black Pudding, azaz a véres hurka neve őri ezt a több száz éves eljárást. Kihagyhatatlan a felsorolásból a Yorkshire Pudding, amely egy péksüti, és legtöbbször a híres angol sült marhához (Roast Beef) fogyasztják.
(a fotókon Delia Smith pudingjai vannak, kivéve a rizspuding, mert az Jamie Oliveré)

Meging egy tipikus brit video.

Thomas the Baker - Makers of the 'Giant Yorkshire Pudding'

" Nem tudom fejből a házszámot"

Ez az egyik alap mondata ma Budapesten egy ingatlan értékesítőnek! A receptek között muszáj kicsit panaszkodnom.
Szóval jó pár hónapja keressük azt a bizonyos helyet, ahol megcsinálhatjuk a kis brit cukrászdát. Leírok pár jellemző dolgot, amit a sok, magát ingatlanértékesítőnek nevező hölggyel és úrral illetve lánnyal és fiúval történt találkozások alkalmával tapasztaltam.

- A legtöbbje nincs felkészülve az adott ingatlanról, nem tud válaszolni a kérdéseinkre.
- Sokszor nem egyezik a tulaj és az ingatlanos véleménye, és előfordult már, hogy elöttünk kaptak össze.
- Nem mondják meg előre a megnézendő ingatlan házszámát, mindig aznap, sőt azokban a percekben derül ki, mikor együtt besétálunk a sarokról a helyiségig. Ez a szöveg legtöbbször a telefonos egyeztetéskor: ” Jaj, sajnos most nincs előttem a papír, amin a cím van, majd időben szólok!” – ez 90%-ban elmarad persze. Értem én, hogy nekik az nem éri meg, hogy mi esetleg előre megnézzük, és akkor már az Ö személye kiesik a játékból, ha nem tetszik, de nem értem, miért kell ilyen átlátszó kifogást kitalálni.
- „Nagyon ment az üzlet, de családi okok miatt mégis ki kell adják a helyet”. Hát, elég sok vendéglátósnak vannak családi problémái ma Pesten! Múltkor már röhögtem.
- Sokszor kínszenvedés egyeztetni egy időpontot, főleg, ha a kulcs csak a tulajnál van, és ugye mi is többen vagyunk. Valahogy több rugalmasság kéne!
- Sokszor teljesen más infó szerepel a hirdetésben, mint a valóság.
- Egyes ingatlanosok hülyének nézik a vásárlót. A helyiség egyértelmű hiányosságait próbálják nagyon suta módon kimagyarázni, vagy éppen belénk magyarázni, hogy annál jobb helyet nem is találhatnánk erre a célra.
- Pénteken egy V. kerületi utcában jártunk. 2 ingatlanos is volt a tulajjal, mindhárom 3 különböző időpontban érkezett, tehát nekünk 3x kellett ugyanazokra a kérdésekre felelni, de a mi kérdéseink a levegőben lógva maradtak.
- Nulla üzleti érzék
- Nulla emberismeret
- Felületesség
- Unottság vagy éppen tenyérbemászó túlbuzgóság
- Indokolatlan véleménynyilvánítás

Összefoglalva sajnos eléggé csalódott vagyok. Az ingatlanosok nagy része (mert azért találkoztunk kivételesen jó szakemberrel is!) egész egyszerűen nem ért a saját szakmájához. Ez a szakma is ugyanúgy felhígult, mint pl. a sajtó vagy a szórakoztató ipar.
Egy 20-as évei elején járó ingatlan referens udvarias köszöntésével zárnám a témát:
„ Sziasztok! Jaj, ti már itt vagytok? Micsoda csipet csapat gyűlt itt össze!”

Ennyi okoskodás után jöjjön egy angol humor klasszikus.