Cukrászdából Kocsma!?

Előző héten végre találtunk egy jó kis helyet a cukrászdának, de sajnos a lakók nem akarnak oda vendéglátást. Na igen, az új szabályok szerint, ha társasházba szeretnénk csinálni egy üzletet, irodát, bármit, ami megváltoztatja az adott helyiség rendeltetését, akkor nem az önkormányzattól kell engedélyt kérni, hanem a lakóktól! Meg kell szavaztatni velük legalább 50+1% arányban. Sőt, hogy tovább bonyolódjon a dolog, a szomszédos 2 ház lakói ¾-ének is meg kell szavaznia. Csak ezután lehet további engedélyekért folyamodni az adott szervektől.

Mi a IX. kerületben a Ráday utca és a Vásárcsarnok közti részen szerettünk volna egy bizonyos utcában kibérelni egy szuper helyiséget. Éttermek, kávézók, teázók, szórakozóhely, pékség, üzletek, cégek, iskolák, szállodák, kiállító termek, és maga a piac mind mind vonzza oda az embereket, még a 4-es metró építkezése ellenére is.
Persze pont mi fogtuk ki az egyetlen olyan házat arrafele, aminek a lakói a többiektől eltérően nem akarnak oda gyakorlatilag semmit. Az egy dolog, hogy a helyiség tulaja elhallgatta előlünk azt a tényt, hogy korábban már az összes hasonló elképzelés megbukott ott, de azt gondolta, hogy majd mi meggyőzzük őket, és mégis engednek…

Első lépésben elmentem a tulajjal egy irodába, ahol egy cég intézi több ház ügyeit. Nekem már ez is új volt. Pont ott dolgozik a házból egy idősebb hölgy, aki azt tanácsolta, hogy mielőtt elindítjuk a több hétig is elhúzódó körszavazást, menjünk el egy közgyűlésükre, és ott beszéljünk a terveinkről. Tegnap pontban 17 órára ott is voltunk. Fél nyolcig ücsörögtünk, mire végre sorra kerültünk az „egyéb” címszó alatt futó, utolsó részben. Megdöbbentő volt az egész menete, merev, bürokratikus levezetése. Túl szép lett volna, ha az elején pár mondatban beszámoljunk nekik, aztán hagyjuk a ház ügyeit megbeszélni. Csak azt nem értem, hogy nekik miért volt jó az, hogy idegenek előtt tárgyalták meg a ház és a lakók ügyes-bajos dolgait, pénzügyeit, akár intim magánügyeit?!

Tanulmányt lehetne írni az ott elhangzottakról, és a lakókról! :-)
Megjelent a minden lében kanál néni, akinek határozott és megingathatatlan véleménye van, és persze minden rossz, és mindenki hazudik. Aztán ott volt a rendezetlen külsejű 40-es vénkisasszony, aki éles hangon az emberek szavába vágva természetesen mindent jobban tud, és erős késztetése van arra, hogy a megkérdezett helyett reagáljon. A legnagyobb vitát mégis egy úr váltotta ki, aki nem hajlandó a közös költséget kifizetni, mert szerinte haszontalan dolgokra költik, de a monológja végén kiderült, hogy talán neki van a legtöbb pénze a házban. És kihagyhatatlan az az idős hölgy, aki minden szavazáson felteszi a kezét, és a 3 órából egyszer hallottuk a hangját, mikor felháborodottan kért ki magának valamit, amit előtte pár perccel szavazott ő is meg…

Szóval ilyen közegben kellett nekünk felvázolni fél8-kor az elképzeléseinket. Illetve, csak vázoltuk volna, mert a 2. mondatomnál egyszerre ordítottak le a kedves egybegyűltek. Volt ott minden kifogás a csótánytól kezdve a „kajaszagig”, de a kedvenc beszólásom mégis egy idős bácsié volt, aki kerek perec kijelentette, hogy a cukrászdákból amióta világ a világ, mindig előbb vagy utóbb kocsma lesz!
Na, ennél a pontnál köszöntük meg a lehetőséget, és eljöttünk.

Ezután kell a zene.

Blur - Tender